1989 után

k, 27 márc 2012 10:32:15 EEST by eli, 2920 views

 

 

„Népszavazás lesz vasárnap Csíkszentkirály községben, az erre jogosult mintegy 4900 ember két új község - Csíkszentlélek és Csíkszentimre - létrehozásáról dönthet. Ez lesz a harmadik és feltehetően az utolsó próbálkozás, az első két alkalommal az egyenesen nem érintett települések távolmaradása miatt fulladt kudarcba a próbálkozás. Három a magyar igazság, vagy harmadik az Isten igaza - két mondás is reményt adhat a falujuk leválásában bizakodóknak" - írta Szondy Zoltán a Hargita Népe napilapban (2003. február 21.), s interjúalanya, Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselő „hozzávetőleg kétharmados jelenlétet és meggyőző többségű igen szavazatot" várt a referendumon. Mindketten prófétának bizonyultak, sőt még szerénynek is nevezhetők az akkori elvárásaik. A február 24-i népszavazás adatai ugyanis még a legderűlátóbbak elképzeléseit is felülmúlták. 
A korábbi (két) negatív részvételi arányhoz viszonyítva jelentősen több szavazópolgár járult az urnákhoz: Csíkszentkirály község hat települése lakóinak 76 százaléka szavazott, s döntő többségük támogatta azt az elképzelést, hogy újraalakuljon Csíkszentimre és Csíkszentlélek község. Úgy, ahogyan voltak az 1968. évi megyésítésig, amikor bukaresti hatalomnak, illetve a központ helyi képviselőnek, végrehajtóinak az önkényes határozatából adódóan Csíkszentlélek községet Csíkszentkirályhoz csatolták. Az 1968 előtti jogállás visszanyerése azt jelenti, hogy Csíkszentlélek ismét községet alkot Fitód, Csíkmindszent és Hosszúaszó falvakkal együtt. Egymagában újból külön község lesz Csíkszentimre is. A 76 százalékos részvételi arány mellett átlagban meghaladja a 90 százalékot azoknak az aránya, akik a két régi-új községre szavaztak. Csíkszentléleken a szavazók közel 100 százaléka értett egyet az önállósulással, a község újraalakításával. 
Nyilván, sokan megkérdezik, ugyan miért diadal a székelyföldi tömbmagyarság községeinek széttagolása újabb községekre. Sokan attól tartanak, hogy az effajta különválások a (román) betelepítésekhez teremtenek újabb lehetőségeket, hiszen - például - az új községekbe rendőrörsökre is szükség lesz. Az aggodalom alaptalan. Az ellenérvek erősebbek. Az említett települések lakóinak egyértelmű joga az egykori községstátus visszaszerzése. Csíkszentlélek esetében elég, ha csak a földrajzi fekvést említjük. Csíkszentkirály és Csíkszentimre a Csíkszereda-Tusnádfürdő vasútvonal mentén fekszik, Csíkszentlélek, Csíkmindszent, Fitód és Hosszúaszó falvakból viszont nincs közvetlen vasúti vagy közúti összeköttetés a községközponttal, csak Csíkszeredán keresztül. Az utazás hosszú (kétszer 20-25 km), körülményes (átszállások), költséges (50-100 ezer lej) és időigényes (oda-vissza fél nap). Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy a Csíkszentkirály - mint községközpont - lakóinak a részéről nagyon dicséretes gesztus a különválás támogatása. Dicséretes az is, hogy az érintett falvak lakói tudtak élni az önállósulás lehetőségével. Summa summarum: rövidesen két magyar polgármesterrel több lesz „Csíkországban". 
B. L. 
Forrás: http://www.epa.oszk.hu/00700/00711/00033/
 

 

A szentléleki Veresképről

k, 27 márc 2012 10:25:25 EEST by eli, 3009 views

 

A Székelyföld leírása második kötetében (32. o.) Orbán Balázs ezt írja: „Fitód és Sz. Lélek közt lankás hegyláncolat nyúlik el, ennek tetején, éppen a sz. Léleki út mellett áll a vereskép. Egy három öl magas és egy öl oldalszélességgel bíró alkotmány, mely faragott porfyrból van némi műízléssel összeillesztve, mindenik oldalán körívvel záródó fülke van, hol most elmosódott, alig felismerhető, byzánczi modorban festett szentképek nyomai látszanak... 
Ezen műbeccsel bíró emlék létczéljáról tiszta adatunk nincsen; építészeti modora és az elkopott festmények régi kor jellegét viselik. A hagyomány ennek is, mint minden titokszerűnek eredetét többféleképp értelmezi: mondják, hogy a tatárharcokban elesett Tomposnak emeltetett emlékül, mások a Sz. Léleken lakott hatalmas primor, Czakó János művének tartják, de legvalószínűbb az a hagyomány, mely a Xántus Keresztes királybíró vezetése alatt 1694-ben Hosszúaszó közelében kivívott győzelem emlékoszlopának tartja lenni." Orbán Balázs ez utóbbi állítás mellett teszi le a voksát. 
De nézzünk kissé a dolog, az üst mélyére. A csíkszentgyörgyi Tompos István 1694. február 15-én a hosszúaszói csatában Xántus Keresztessel együtt esett el a tatárokkal vívott ütközetben. A történeti esemény, az elesettek emlékére épült Hosszúaszó völgyében a Xántus-kápolna. Tompos Istvánról a csíkszentgyörgyi anyakönyv és Losteiner Leonárd ferences történetíró szól. Xántus Keresztes valóban létező, történeti személy volt. 1694 előtti írások említik. A tatárbetörés után a feleségéről özvegyasszonyként szólott az írás. Erősen kétlem azonban, hogy Xántus Keresztes Alcsíkon vicekirálybíró lett volna, ugyanis mind a beütés előtt, mind pedig azt követően, évtizedekig ezt a tisztséget a csíkszentimrei László Tamás, közismert nevén Tamás Deák töltötte be. 
A Veresképről írt legrégibb szöveg, amelyre a levéltárban bukkantam, egy peres jegyzőkönyv 1710-ből. Sándor Mihály és Orsovát István a Keresztes-féle lófőrészt vitatják. Három tanúságtevő is említi az emlékművet. A 63 éves lófő, Basa György ezt mondja: „Orsovát földe, azt hallottam, hogy az lófő részföld, az vereskép felől való fordulóban van." 
Bocskor Mihály, 42 éves nemes pedig így nyilatkozott: „...az veres kép felől való földet, az mely az Sándor Mihály és Kovács János viciníumában (szomszédságában) vagyon, az mely lábban is vagyon az... falu földének is hivattatik." 
Kovács János lófő, 26 éves: „...hallottam, hogy lófő részföld(ek) az veres kép felől való földek..." A jegyzőkönyvet a mindszenti Józsa István, valamint a szépvízi születésű, de Csíkszentléleken tanítóskodó Szakács Péter vetette papírra 1710. október 27-én. 
A fenti tanúvallomásokból a Veresképet illetően nem sok minden derül ki. De úgy vélem: amennyiben az emlékmű valamelyest kapcsolódna az 1694-es tatárbetöréshez, azt a tanúságtevők valamilyen módon érzékeltették volna, legalább utaltak volna rá. Hiszen csupán 16 évvel korábbi eseményről volt szó. Ebből következtetve kizártnak tartom, hogy a tatárinvázió idején vívott ütközet emlékére építették volna a Veresképet. 
Az 1661-es török-tatár betöréssel sem igen lehet kapcsolatba hozni a vitatott oszlopot. Akkor Szentlélek lakosságát igencsak súlyos csapás érte. A templomtól északra, a Bánátus-patak jobb partján lévő valamikori házhelyek arról tanúskodnak, hogy a fogságba esettek soha nem tértek haza. Ebből az időből néhány nevet is ismerünk: Mihály Péterné első ura, valamint Mátyás Mihály, Gál Mihály, Gál István, Lukács Lőrinc, Mihály György és Mihály János felesége, továbbá a gyermekeik pogány rabságra jutottak. Ők soha nem jöhettek haza. 
A Pesty Frigyes-féle helynévtárban a csíkszentléleki elöljárók tollából 1864-ben kelt sorok az alábbiak: „Képalja, ezen mezőben fen(n)álló és faragott kőből felállított három öl magasságú emlékjelről, mely még a keresztény világ előtt emeltetett és képlábnak neveztetik, sőt máig mondanak regényt róla, hogy a közönség ennek fenntartására alapot is tartott." 
Lényege a szövegnek: A Vereskép nagyon régi, de nyilván nem pogány kori építmény, mondom én. Eredete bizonytalan. A községben emlegetett hagyományt a falusbíró és társai nem írták le. 
Végtére is kérdésünkre a választ Losteiner Leonárd Kronológiájában találtam meg. (A fordításért és az értelmezésért Muckenhaupt Erzsébetnek és Pap Leventének mondok köszönetet!) 
Következzen tehát Losteiner Leonárd 1777- beli szövege: „Ezen egyházközségben egy hires oszlop áll. Különösen figyelemre méltó, hogy ezen egyházközségben egy kőből készült oszlop áll Szent Lélek falu mellett egy domb magaslatán, amelyet a jégverés elhárítására állítottak, és ugyanott körmentben (kivonulva) tisztelték a Szent Keresztet. Azt (az oszlopot) Illés Próféta tiszteletére akarták szentelni, minthogy annak az építését megelőzően, magának a Szent Prófétának a napján a határt a jég elpusztította. Szigorú fogadalommal kötelezték magukat, hogy annak a szentnek a napját meg fogják ünnepelni, amit a mai napig megtartanak úgy, hogy még maguknak az idegeneknek sem szabad a határukon belül semmiféle szolgai munkát végezni, sem pedig földet művelni." 
A falusi emberek ma is jól tudják, hogy Illés próféta napját, július 20-át, és az akörüli napokat a nagy idő: vihar, jégeső, mennydörgés és villámlás szokta találni, érni. Nemegyszer jelentős károk is keletkeztek. 
 
SZŐCS JÁNOS 
Forrás:
http://www.hhrf.org/hargitanepe/2007/maj/hn070504t.htm
 

Csíkmindszent korai története

k, 27 márc 2012 10:18:10 EEST by eli, 3107 views

 

1333-ban Omnes Sancti néven plébániatemploma van, melynek papja Benedek, aki a pápai tizedjegyzék szerint kétszer 3-3 banálist fizet, 1334-ben Miklós pap pedig 3 régi banálist (Beke 178). 
A templom régebbi eredetére utal két másodlagosan megõrzött dátum: 1230 a sekrestye külsõ falán, 1247 a kerítésbe beépített kövön (Schematismus 1882, 61). 
A gótikus korban a szentély új stílust kap, a hajó a barokk korban új formát kap. A fali szentségfülkék e gótikus korból maradtak fenn (Battyaneum I., 110). 
Régi harangja 1505-bõl volt (Orbán II., 33). 
A templom tornyát Mártonffy József püspök építtette (1799-1815), aki Csíkszentkirályon született, de családja mindszenti volt. 
Hosszúaszó tízesben Kisboldogasszony tiszteletére szentelt kápolna van. Lehet, hogy erre vonatkozik gr. Lázár András adata, 1494-bõl (Beke 148). 1606-ból származó harang van benne (Batthyaneum II., 105). 
Az Egyiptomnak nevezett tízesben is volt egy kápolna. Ebbõl származik a plébániatemplom déli csarnoka homlokzatán látható Szentháromság dombormû (Endes 345). 
1823-tól van katolikus iskola. 1948-ban államosítják.
 
Csíkmindszent, az egykori Csík vármegye települése. Egyike a legrégebbieknek Hargita megyében, Csíkszeredától mintegy 8 kilométerre fekszik délkelet irányban a 123 B megyei út mentén. Közigazgatásilag a szomszédos Csíkszentlélek községhez tartozik. Sajátos csíkszéki településként napjainkban is különálló falurészeiben, úgynevezett tízeseiben még őrzi a határvédő Székelység tízes hadegységeinek nyomait, amelyek a Székelyföldön manapság csak Csíkban figyelhetők meg.
Ezek a településtörténeti és néprajzi szempontból egyaránt fontos falurészek a következőképpen sorakoznak, Mindszent pataka völgyében, megteremtve a tréfásan szólva "imitt-amott Mindszent" látványát: Nagy-Boroszló, Ladók-tízese, Kicsi-Boroszló, Ambrusok-tízese, Nagy-tízes, Józsa-tízes, Templom-tízes, Málnásiak-tízese, Sorbánok-tízese, Sillók-tízese, Hosszúaszó.
 

Csíkszentlélek: templom és egyház

k, 27 márc 2012 10:07:55 EEST by eli, 2961 views

 

 

1333-ban jelentkezik először Csíkszentlélek (Leliceni) falu neve az okiratokban, de Spiritu Sancto néven. 1567-ben a regestrum 14 kapuval jegyzi. 1569-ben Zentlélek, 1602-ben Szentlélek, 1638-ban Szent Lélek formában fordul elő.
1333-ban plébániatemploma van, ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint papja, János 1 banálist fizet, 1334-ben 2 banálist. Az utóbbi befizetést Benedek pap eszközölte. A falu nevét is a Szentlélek tiszteletére szentelt templomától kapta, a XIV. század elején.
A mai templom a XV. századi gótika alkotása, de ebből a korból is csak a szentélye maradt meg változatlan hálóboltozatával, csúcsíves diadalívével és ablakaival, valamint fali szentségfülkéjével, mely falusi mester alkotása. A téglából készült bordák egyszerű gyámköveken nyugszanak, és zárókövek nélkül futnak össze. Apszisa a nyolcszög három oldalával záródik. A csúcsíves ablakok mérművei hiányzanak.
A hajót 1806-ban meghosszabbították, amikor új mennyezetet kapott. Ekkor építették tornyát is. A déli kapu kerete a román-gótikus átmeneti kor alkotása a XIV. századból. 
Művészettörténeti értéke a szárnyasoltár, mely 1914 óta a Magyar Szépművészeti Múzeum tulajdonában van. Korát a két címeres felirata jelzi: „Insignia Filiorum Czako 1510. Insignia Regis Ungarie." Az évszámot Czakó család címere és a Jegelló kori magyar címer fogja közre. A Czakó-fiakban Czakó Jánost és Czakó Benedeket sejtik. „Talán a legjellegzetesebben képviseli a csíki művészetet. Rajta, részletekben, már renaissance motívumok is feltűnnek." Képei: Szentlélek eljövetele, Szent Ferenc stigmái, Szent Erzsébet, Szent Anna, két csoport női szent, a keresztre feszített Krisztus, Mária és Szent János között. 
A szárnyasoltárral egykorú a harangja, amiről felirata tanúskodik: ANNO DOMINI 1511 patrum gromate. Az utóbbi rész összekevert betűi Jahve nevét rejtik. 
A betűk átmeneti formát képviselnek a minuszkulás írásból a latinba és a reneszánszba. 
A templomot régi védőfal veszi körül, azonban a meszelés ennek tanulmányozását jelenleg nemigen teszi lehetővé. A fal eredetileg jóval magasabb lehetett, erről a helyi hagyomány is így emlékezik.
 
 

Szentlélek előtörténete

k, 27 márc 2012 10:06:05 EEST by eli, 2911 views

 

 

1333-ban plébániatemploma van, melynek János nevû papja a pápai tizedjegyzék szerint 1 banálist fizet, 1334-ben 2 banálist (Beke 179). 
Az akkori templom utóda a XV. századi gótikus alkotás, de csak a szentély maradt meg, mivel 1806-ban új hajót és tornyot építenek (Endes 73; Batthyaneum I., 109). 
Szárnyasoltára 1510-bõl való: „Insignia Filiorum Czakó 1510. Insignia Regis Ungarie" felirattal. A Magyar Szépmûvészeti Múzeum õrzi (Balogh J., 125-126; Roth 138.139; Rados 59; Schematismus 1882, 64). 1956-ban gránát töri össze. 
Harangja a felirat szerint 1511-ben készült: „Anno Domini 1511".  
1823-tól van katolikus iskola. Fitódban is van iskola az újabb korból. 1948-ban államosítják.